|
|
Vencsellő |
 |
|
 VENCSELLŐI RÓMAI KATOLIKUS
EGYHÁZKÖZSÉG
Nagyboldogasszony plébániatemplom
Plébánia
|
|
|
 Az egyházközség keletkezését tekintve a XI-XII. század közé tehető. 1067-es források bizonyítják, hogy a századi apátság birtokaként tartották számon. Kőtemplommal rendelkezik, melyet 1699-ben a reformátusok használtak. Az itt élő katolikus hívek a zalkodi plébániához tartoztak.
1785 és 1786 között a kincstár és a a helyben földbirtokkal rendelkező Desseffy család katolikus németeket telepített be. Ezzel az intézkedéssel létrejött egy új településrész Újvencsellő néven, a régi Óvencsellő mellé. Ezekben az években a németül is beszélő rakamazi káplán - Stayer Szaniszló - járt át, az újvencsellői német nyelvű híveket pasztorálni.
Fordulópont az egyházközség életében 1793, amikor Eszterházy egri püspök felállította az újvencsellői plébániát. Az új plébánia misézőhelye, hosszú évtizedeken keresztül Pájer Péter, újvencsellői zsellér házában volt kialakítva.
Sok huzavona és jogvita után, Desseffy Ágoston 1826-ban felépítette a paplakot. Jogos igény fogalmazódott meg a hívek részéről, hogy akkorra már szükségessé vált egy templom felépítése is, melynek munkálatai meg is kezdődtek 1828-ban. Majd 1834. szeptemberében a hívek hálát is adtak a kész, barokk stílusú templomért, melyet Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel. Az 1912-es év szerencsétlenül alakult, mert a templom tornya ledőlt. Majd hosszú idő után, újra jelentős kár érte a templomot. A II. világháború vége felé, 1944-ben hadászati szempontból, a visszavonuló német csapatok az újjá épített templomtornyot és vele együtt a homlokzati részt felrobbantották. Azonban 1945-ben már csak a homlokzat renoválása történt meg. A templom karzatán egy 2 manuálos és 18 regiszteres orgona található, melyet 1955-ben épített meg a Budapesti Tanács Hangszerkészítő Vállalata.
A templom mellett áll a harangláb, melyet 1974-ben, Marosvölgyi István plébános munkásságával készítettek. Még ebben az évben alakították ki a templomban az új liturgikus teret is.
A templomot 1977-ben renoválták utoljára, a plébánia épületét pedig 2003-ban. Ekkor a plébánia mögött elhelyezkedő "gazdasági" épületrészt átalakították és ott közösségi termet hoztak létre. A templom közelében található egy kis kápolna a családi házak között. Ennek eredete, hogy a hívek az 1831-es kolerajárvány után Szent Flórián és Szent Sebestyén tiszteletére szobrot állítottak. Majd e fölé a szobor fölé a grófi család kis kápolnát építtetett. Vencsellő és Gáva községek teljesen összeértek, aminek következtében egyesítették őket Gávavencsellő néven. |
|
|
|
 |
 |
 |
| A templom homlokzati képe |
A templom szentélye |
A plébánia épülete |
|
|
|
|
|
 |
|
 |
|
 |
Ferenczi Richárd
Született: 1981. szeptember 15., Nyíregyháza
Pappá szentelték: 2006. június 17., Nyíregyháza
Életút:
2006-2007: káplán Kisvárdán
2007-2013: káplán Debrecenben (Szent Anna)
2013-tól plébános Vencsellőn
|
|
Sekrestyés: Szabolcsi János
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
Világi elnök - Pilling Antal, Tagok - Alexa Jánosné, Csatlós Márton, Danku Károlyné, Hengspergerné Szabó Gyöngyi, Krakomperger György, Répási Gyuláné, Szabolcsi
János, Tóth Mihályné Tiszteletbeli tagok - Alexa János, Türk András (volt világi elnök), Türk János, Türk Józsefné, Vagner István
|
|
|
